Marion, a naffejű francia kishölgy

Marion kishölgy nem más, mint egy édes kis naffejű mackólány, francia gyökerekkel. És, mint tudjuk, a vér nem válik vízzé... ő is igazi hölgy, csinos a szemöldöke ívétől a gombjáig. A ruhája is horgolt, a legfinomabb, vékonyabb mohairból, és elöl nyakba kötős pántot is kapott, ami hátul keresztben fogja meg a ruháját és egy masniban végződik. A ruha a bazsarózsa színeit mutatja: mályvaszín, halványzöld megkötővel. Az elejére varrtam egy pindur, szív alaku, törtfehér gombocskát.

Marion nagyon édesszájú... imádja a csokikat, leginkább a töltöttet, és abból is az epreset. De ha netán truffelt lát, annak se tud ellenálni. De legnagyobb gyengéje: eperszemek, csokiba mártva. Kicsit kerekded, de neki pont ez áll jól, nemde?

A divat és a finom ételek mellett odavan a francia filmekért: a kedvence Amelie csodálatos élete. Vagy ezerszer látta. A betéddalokat már a filmmel dúdolgatja, és bármikor rá lehet venni, hogy újra megnézze. Főleg, ha csokit is hoz a gazdi a filmezés mellé.


Marion olyan gazdit keres, aki maga is szereti a nőies dolgokat, és így igazán megérthetnék egymást. Jókat beszélgetnének az élet komoly dolgairól és az ágya mellett alhatna a sötét éjszakában. Egyetlen dolgot kér: elalvás előtt a sárkányos témát kerülni kell, mert attól mindig rosszat szokott álmodni.

Vigyázat, ő az a mackófajta, akit egész nap magunkhoz ölelgetnénk, halkan hümmögve, vigyorogva és néha nagyokat cuppantanánk a feje búbjára!

***

Marion finom kis mohair és gyapjú szálakból készült, hosszú szőre finoman keretezi bájos kis pofiját. Fehér szalagot és világoszöld színű bojtot kapott a buksijára. A ruhája levehető, ha a gazdi netán más ruhákat szeretne készíteni neki, de tudni kell: ezt a mályva mohairt nagyon szereti!

Julien

Engedjétek meg, hogy bemutassam Julient. Ő a mi kis francia unokaöcsikénk. Bár még zsenge és ifjú, látszik rajta, hogy igazi kis szívtipró.
Imádja a bort - de mivel nem ihat, ezért csak szagolgatja. És hogy ne maradjon szomjas, iszik hozzá málnaszörpöt. Szódával. Hidegen.
Nagyon szeret elegánsan felöltözni. A csíkos pulcsit azért kapta, mert mostanság elég hűvös van, ráadásul nemsokára jön az ősz is. A piros sálacska pedig elengedhetetlen kiegészítő...

Odavan Párizsért. De nem kell neki ott élnie, hogy igazi francia hangulat vegye körül. Elég egy kis harmonikaszó, és már ücsörög is csendben, a szája széle mosolyra görbül olyankor...
Utálja a csigát, de odavan a mignonért. A fehéret szereti a legjobban.

***

Julien igazán nemes fonalból készült: mohair és gyapjú keveréke adja puha és szőrös testének nagy részét. A barna nózija viszont biopamutból készült.
A fülét és végtagjait fekete gyapjúból készítettem, amit kicsit filcesítettem, mielőtt még a helyükre kerültek volna.

Kapott egy kék-fehér csíkos pulcsit, igazi francia fonalból kötöttem, finomított gyapjúból készült. A sálja viszont egészen különleges: bambuszból készített fonalat használtam hozzá. Előbbit nem szereti levenni, utóbbit viszont leveheted-felteheted-csavarhatod-csomóra kötheted, kedved szerint. Ezt csakis a gazdi teheti meg. Vagy akinek ő megengedi.

Julien egyedi, megismételhetetlen, mint a gazdija is.

Lilla és Huhu

Lilla nagyon szereti a kalapokat. A sárgákat, a kékeket, a pinkeket - de leginkább: a zöldeket. Sőt, a horgolt, csipkés zöldeket még jobban. Azt mondja, hogy kiegészíti romantikus énjét. Ez egyébként igaz, biza, együtt néztük a Büszkeség és balítéletet, mikor én a kis kalapját horgoltam neki. Természetesen selyemszalagot is kért bele. Meg nagy gombot az elejére. Szigorúan óriásit, és bohókásat, nehogy azt gondolják róla, hogy valami szomorú Lilla naffejű ő - mert nem az!

A kalapoknál jobban az állatokat szereti. mindenféle állattal összebarátkozna, ha tehetné. Ezt valószínűleg tőlem örökölhette.
Így esett a nagy eset, hogy egyszer egy kalapbeszerző körúton összetalálkozott egy kis okoska bagolykával. Álla leesett, mikor felfedezte, micsoda frizurája van, és elkáltotta magát: Huhúúúú! Mire bagolyka felkapta a fejét, hogy ki szólított? Azóta ők a világon a legjobb barátnők! Együtt járnak körmöt festeni, meg tollat igazítani, meg selyemszalagot választani az új ruhához...

Lilla és Huhu is szereti az erdő illatát. Be is szereztek eredeti fenyőillatű illóolajat, amit szorgosan csepegtetnek a potpourrira.

Lillának varázsereje van. Magával vonzza az optimizmust. Ha ő a szívedbe költözik, és lakásodban él: mosolygós tündérke leszel te is :)

Horgolt ruhácskát kért, ami finoman eltakarja a pociját. Sztem jól áll neki ez a kis nőies dundiság, de ő hallani se akar az alakjára vonatkozó megjegyzéseket.
Huhu meg egyenesen éhes lesz, ha a fogyókúra szóba kerül.

***

Lilla igazi színes egyéniség. Pasztel-vegyes színű mohairomól horgoltam - akkor jött az ihlet, mikor egy bébisapkát kötöttem egy édes kislánynak. Nagyon különleges, rikta fonal, még soha nem találkoztam ilyennel korábban.
A kalapka is mohair, sőt, a ruhácskája is. Mindkettőt feldobtam egy-egy selyemszalaggal. A kalapon van egy nagy gomb, ami csak dekorációt szolgálja, a szalaggal együtt ez is kifűzhető. De figyelmeztetlek: Lilla ragaszkodik hozzá!
Lila körmöket kért, amely illik a bundájához :)

Huhu tiszta pamut bagolyka, sárga és lila színekben pompázik.

Tóni

Kicsit fura fazon ez a Tóni, de teljesen jó értelemben.

Eleganciájáról messziről felismerik, gyakran hord nyakkendőt, nyáron pamutnyakkendőt. Egy aranyos pasinak is lehet elegáns cucca, nem igaz?

És milyen bátor! Képzeljétek, reszketés és zokszó nélkül fogja a kanalat és nekiesik a spenótfőzeléknek! Igaz, hogy a sóskamártás a kedvence, egy főtt fürjtojással, sós vízben kifőtt minikrumplival, de azért eltünteti a spenótot is. És még csak le se eszi magát. Vagy ha igen... nem látszik.

Igazi zöld szívet takar ez a zöld szőrös mackótest. Imádja a természetet, szelektíven gyűjti a hulladékot, és ha csak lehet, bicajjal megy. Azaz menne. Csak még nem gyártottak ekkora bicajt. De gazdival szívesen tart bárhova, főleg, ha bicajjal mennek.
A gondolkodós-elmélkedős estéhez pedig gyertyát követel, nem kell hozzá villanyáram!

Amúgy komoly figura és nagyon okos ez a Tóni. S ha már itt tartok, elárulom a teljes nevét: Okos Tóni. Oly okos, mint három másik. Együtt.


A kedvenc alvási helye: a lakás legöregebb könyvén szeret szundítani. Éjszaka is, de olyankor is, ha gazdi épp nem ér rá vele megbeszélni az élet nehéz, vagy épp nagyon könnyed dolgait. Lehetőleg antikváriumban beszerzett könyv a legjobb álmot hozó hely Tóni számára.

Tóni leveszi a szemüvegét a szundihoz. Bár nem örül neki, azért hordja, mert mégiscsak kézzel készített szemüveg, és a kézimunkának mindig értéke van. Én is győzködöm, hogy milyen jóképű benne, és van, akinek kifejezetten jól áll a szemüveg. Természetesen ő ezen csoportba tartozik.
Van olvasószemüvege is. Ezt csak akkor veszi fel, ha épp meg akarja olvasni, hány macskakőn ment át a bicikli - afféle jelzésként, hogy kicsit emeljünk a sebességen, mert elalszik a kosárban... Egyébként ritkán szól be, csakis akkor tesz ilyet, ha igencsak indokolt.

S ha még valami jóféle málnaszörp is akad, Tóni már veszi is a borítékot, és búvik befele, hogy utazzon gazdihoz...

***

Igen, kérem, nem szemkáprázás, Tóni spenótzöld színével hódít. Ez a szexepilje. Mohair és gyapú keverékéből horgoltam, francia termék. De azóta átalakult Tónivá, és nem emlegetjük a multat, nem igaz?
A nózi, fülecskék, lábak, karok: mind-mind 100% pamutból készültek. Ez egy oly természetes mackó, amennyire egy mackó csak lehet! Sőt, még a simléderes sapijához is pamutot használtam! Ebben az erős napsütésben kell a sapi.

Ölteztethető, vetkeztethető - kedvtől és időjárástól függően.

Egyedi mackó, nem készül belőle még egy.

Éljen a spenót és a sóska.

Még fotók ITT!

Pami

Sangria. Meg sózott, pirított tökmag. Esténként ez a hozzávaló kell az esti dumapartihoz. Vagy sorozatnézéshez. Vagy fotósalbum nézegetéshez. Persze, aki lapoz, ő mindig kap egy-egy megpucolt darabot, nem maszatolhat össze egyetlen fotót sem!
De ha eljön Pami kedvenc évszaka, az ősz, és teremnek a szebbnél szebb és nagyobbnál nagyobb sütőtökök, akkor jön el az igazi nassolás: sütőtökpite! Mert az ám a valami! Mikor illatosan kiveszik a sütőből, és Pami nagyot csettint pindur szájával, akkor már lehet tudni, hogy ez egy jól sikerült darab lett :) Azonnal neki kell állni megenni!
A magokat, persze, nem szabad kidobni! Szépen meg kell mosni, pirítani, és esténként jól elrágcsálni. Nemcsak finom, de egészséges is :)

Pami imád gombászni járni. A gomba mindenféle elkészítési formáját szereti. A másik gyengéje: a mozi. Csak felkapja hosszú, lila sálját, zöld színű virággal díszített hajráfját, és már mehet is. Főleg, ha van ki elvigye...

Pami egyébként mindent szeret, ami az ősszel kapcsolatos. Kivéve az esőt. Azt nem szereti. Imádja a kellemes szél-cirógatást a kis pofiján, az illatos avarszagtól meg jár a kis nózija, mintha épp sütőtökpitét vettek volna ki a sütőtől. Apró, fekete szeme csak úgy csillog, ha valaki sétát emleget :)

Pami kedvenc száma a 9, nem szereti az operát és a káromkodó sofőröket. Már 2x látta az Amelie csodálatos életét, és még mindig nem unja. Nyitott az újabb filmekre.
Pami néha szeszélyes. Nőből van. Neki szabad az olyat.

***

Pami különleges fonalakból készült: a testéhez messzi földről, érkezett, kézzel sodort narancssárga gyapjút, kétféle árnyalatú tökszín mohair használtam. A nózi és a kerek fülecskék viszont pamutfonalak, méghozzá barka fonal medvebocs árnyalata. A kezei-lábai szintén barka fonal, csak mandula árnyalatban.
A nózi és tapancs hímzések: pamutfonallal készültek.

Pami igazi nőcike: sálja van és csinos ruhácskája. A sálját püspöklila mohair-gyapjú keverékből készítettem. A nagy, horgolt óriásvirággal díszített hajráfja most igazán divatos. Ragaszkodott, hogy jó nagy legyen, akár kalapnak is elmehet.

Brúnó és Simisüni

Sötét volt és egyre hidegebb. Halványan pislogott a Hold, és Süni egyre jobban fázott. Most már tudta, hogy hallgatnia kellett volna a többiekre. De hát az a finom áfonyaillat... annyira hívogatta. Már hiába tele a bendő, nem tudja az utat visszafele, és ő még olyan icipici, ki se lát a fűből.
Nesze, még ez is: óriási alak közeledett. A Hold, persze, épp felhőtakaróba búrkolózott, hogy még csak véletlenül se láthassa Sünike a szörnyet. Egyre közelebb ment. Még közelebb. Süni már azt se tudta, melyik levél alá bújjon félelmében. Aztán valami nagy orr jött felé szimmantolva, mint valami porszívó. Süni becsukta apró szemét, itt a vég.

De nem történt semmi borzalmas. Valaki végigsimította a nóziját. Nah, ez jól kezdődött. Gyorsan leengedte a sörtéit, hátha tovább is van a simi. És volt. Aztán mikor kinyitotta a szemét, ott volt előtte egy barátságos mackóarc. Brummogott kicsit, amiből a vacogása közepette csak annyit hallott: Brúnó is szereti az áfonyát.

Kicsit üldögéltek még az áfonyásban, és Brúnó már egyszeriben mackósnak tűnt, amolyan kedves fajtából, és messzire kergette a szörnyet, akit Süni gyorsan elképzelt a hidegben. Brúnó megengedte, hogy Süni a sapija alá bújjon, felmelegedjen.
Hát így kezdődött. Azóta ők a legjobb barátok. És azóta Süni, akit Brúnó Simisüninek nevezett el mindig mosolyog és sose fél. Pindurka maradt (állítólag nem tesz jót a kis süniknek az ijedtség...), de nem barátságuk egyre nagyobb.
Gyakran esznek áfonyát. Vagy áfonyalekvárt. Nosztalgiaként is. És nagyokat nevetnek azon az éjszakán, amikor Brúnó korgó gyomorral ébredt...


Brúnó és Simisüni nagyon szeretnek aludni. Gazdival is úgy tervezik, hogy napközben mindneki végezheti a dolgát, és este egymás mellett lehet aludni. Simisüni leginkább Brúnó sapijában szeretne...
A nyaralás más. Akkor ők is szeretnének menni gazdiékkal.
Olyan gazdiban reménykednek, akik szeretik az áfonyát. Mert ők nagyon.

Brúnó kedvenc színe a zöld :)

***

Brúnó karamellszínű mackó, amihez kétféle mohair fonalat használtam. Mindkettő messzi földről érkezett. A nózija és a pocakja világosbarna, a fülei és karjai, lábai sötétbarna pamutból készültek.
Brúnó öltöztethető: a manósapiját és a sálját bármikor leveheted és vissza is rakhatod. Éjszaka teljes öltözetben szeret aludni.

Simisüni háromféle csipkehorgolócérnából készült, nagyon pindur tűvel. Mini süni ő. Már nem nő nagyobbra.

Olyan egyediek, hogy nagyon. Nem készül több belőlük kerek e nagy világon.

Bodza, Csinigusz, Levi és Cseri esete a családdal...

Történt egyszer, hogy Virág szerette volna meglepni Málnát egy mackóval. Nem mondhattam nemet erre a kedves felkérésre, ígyhát megszületett Málna mackó. Igen ám, de Málnának van egy nővére és egy bátyja is, akik nem maradhattak sokáig naffejű nélkül...

Így született meg Bodza mackó, aki kis hízlimázli, már már macskának nézné az ember. Kis balerinaszoknyáját pörgeti jobbra-barla. Van neki egy kedvenc csigája, aki nem más, mint Csinigusz. Hogy ne maradjon le Bodza csinossága mögött, ő egy masnit kapott a hátára.
Bodza egyre nőiesebb kisasszonyka. Gyönyörű tartása van, főleg, ha a balettos ruhácska van rajta. Gyöngysort kért a nyakába és szalagot a fejére.
Bodza öltöztethető-vetkőztethető mackó.



Levi kedvence a Cseri kutya. Merthogy Levi nagyon szereti a kutyákat :) De legjobban Cserit. Meg a leendő kutyust, aki majd igazi lesz. Ősszel iskolába megy a gazdi, így ő is kért egy hátitáskát. Cseri meg képes volt belemászni a táskába. Azzal védekezett, hogy csak akkot teszi meg, ha nagyon fáradt... és nem akar elveszni Levi gazdi mellől...
Levi mackó olyannyira készült a sulira, hogy még sapkát és sálat is kért tőlem. Így tán a kisgazdinak is több kedve lesz hordani, ha jön a hűvös ősz...

***

Ők négyen Biró Virág mamához utaznak, aki majd a megfelelő időben elővarázsolja a mackókat és kedvenceiket...

Még fotók itt, és infók itt :)