Ősz lenne?

Napfelkelte az udvarról - rálátás a város egy részére. a nagy fa és a nap között van egy pukli, az ott az One Tree Hill, körülötte pedig kedvenc parkom, a Cornwall Park.

Kinagyítva az One Tree Hill környéke.

Ugyanakkor a city még nem úszik napfényben, szürke házak meredeznek a mályvaszínű háttérben :)

***
Az idő kezd hűlni, de nincs hideg. Állítólag a hideg májusban jön, de nem is a hőmérséklet az, ami kemény, inkább a sok eső. Meglátjuk. Kicsit tartok tőle.
Egyelőre élvezzük a langyos őszt. Esik néha, máskor süt, de kb. 20 fok fölötti a hőmérséklet. A hétvége az eső jegyével volt megbillogozva, de mivel kb. 24 fok lehetett, nem volt olyan kellemetlen. Permetező esőben még sétálni is lehet :))

Cornwall parkban talált óriás tök (nem ott nőtt, természetesen :) - bár volt egy pár virágágyás, aminek a java részét petrezselyem tette ki ).

Hogy milyen is eddig az ősz? Melegebb, mint otthon a hűvösebb nyári napokon. Eddig meg vagyok elégedve vele. Bár nincs ősz hangulatom. Nem hullanak egyelőre a levelek, nincs ősz szag (tudjátok, érő gyümölcsök, esős, komposztálódó :) avar, kis fűtésszaggal egyótt).
A felhők pedig hihetetlen iramban vándorolnak fejünk felett. Félelmetesen gyorsan.

A lakás kezd nagyon párás ablakos lenni reggelente, nincs más választásunk, mint szelőztetni :) A pára mindent ellep, eddig elképzelni se tudtam, milyen az a magas páratartalom - most már tudom, hogy a hipó a nő legjobb barátja, legalábbis a fürdőben, ahol egyébként ellepne benünket a penész. Cserébe nincs vízkő. :D

***

Az élet még mindig jó. Úgy néz ki, akadt vevő a lakásunkra otthon, így röpke 1 millió ráfizetéssel sikerül is eladni. Még kicsit gyűjteni kell hozzá, hogy el tudjuk adni :)
Az élet néha ilyen, máskor olyan. Itt elvesz, ott visszaad.

***
Közben szorgosan takarót és vállkendőt alkotgatok. Készülök a télre :))

Linda

Mert jobb lenne, ha nem ítélnénk első látásra, sokszor tényleg jobb lenne...

Vegyük például Lindát, a kis punk naffejűt! Első látásra: tökös kiscsaj, ami igaz is, de ha jobban a kis szeplős orr mögé nézel- rájössz, hogy ez a Linda egy tök jó (naff)fej, jóféle humorral megfűszerezve!

Gondoltátok volna róla, hogy szereti a levendulát? És azt, hogy szeret UNO-zni? És azt, hogy szereti a csokifagyit? Ok, még soha nem evett, de hiába kínálgatom, azt mondja, hogy majd gazdival szeretné először megkóstolni. De attól még tudja, hogy a naffejű mackók mind szeretik a csokifagyit! De ha nincs csokifagyi, a fehér csoki is megfelel neki...

Linda nem öltözik a legutolsó divat szerint, inkább a saját ízlése szerint húzza fejére a szörmók-fehér füles sapiját, ami igazán csodasapka: télen fűt, nyáron a nap ellen véd. Hát nem szuper? Naná, hogy van sálja is, hosszanti csíkos, mert az karcsúsít :)
Lindának szépen ápolt karmocskái vannak és rózsaszín színben pompáznak. Ugyan a sminket nem különösebben kedveli, de a szépen ápolt mancsokat fontosnak tartja. A fogmosás is nagy hobbi nála!

A hasát naaagyon szereti. Futni nem. Sétára még szívesen elmegy, de ezen felül csak a sport kerüléséből űz sportot. Kényelmesen szeret kucorogni valami kényelmes, meleg helyen. Hát igen, ő egy kényelmeskedő mackó.
A kényelmeskedés még jobb, ha gazdi könyvet olvas. Ő meg gondolatolvas közben :) Legjobban Gerald Durrell történeteit szereti, mert olyan viccesek.

Nem szereti a kávét. A teát annál jobban. Kis tejjel, cukorral kéri, az earl gray a kedvence. Citrommal is megissza, néha napján, de azt üzeni mindenkinek: tessék kipróbálni tejjel is, citrom nélkül, igazán krémes és kellemes pillanatokban lesz részetek!

Csupa bátor és jófej barátja van. Első látásra kicsit tartanak tőle, mert olyan más, mint a többi mackó. De a bátrak szerencsét próbálnak vele és rájönnek, hogy jó Linda barátjának lenni. Még a csokifagyiját is megosztja másokkal. Leginkább gazdival.



***

Linda szürke ugyan, de nem unalmas. Izgatottan szokta világos lila orrát szimmantolásra bekészíteni, ha teát érez. Sötétlila fülei pedig vidáman lobognak, mikor kidugja a fejét a kocsi ablakán.
Linda egyedi, nem készült és nem is fog készülni belőle másik. Olyan gazdi jelentkezését várja, aki maga is különleges és egyedi, mint ő. Olyat, aki kiáll a véleménye mellett és van is neki.

Linda csupa nemes, Új Zélandon készült fonalból készült. Szürke, fehér, lila színeket használtam hozzá. Egy stilizált kiwi madaras és New Zealand feliratos táskával utazik gazdihoz :)

Előrehozott ajándék

Még nincs itt az ünneplés ideje, mégis megkaptam az ajándékomat páromtól. Régi álmom volt, hogy legyen egy saját eReaderem, vagyis elektronikus könyvecském, ami könnyű, sok könyvet tudok tárolni rajta, bármikor belejegyzetelhetek, kiemelhetem a kedvenc idézeteimet, akár zenét is lejátszik nekem a háttérben, és nem csillog a kijelzője (azaz napon is tudok olvasni), elég kontrasztos a szöveg és mindez kézreálló méretben, élvezhető méretű kijelzővel.
Megkaptam. Kindle 3. Még nincs sok tapasztalatom vele kapcsolatban, de amit eddig láttam, tetszett. Próbálgatom. De addig is: elkezdtem olvasni rajta egyik nagy kedvencem: BB, Jane Austentől. Naná.

Torna

Nem fogom fotókkal bizonyítani, kénytelenek lesztek elhinni: tornázok :) El se hiszem. Az elején még volt, hogy hangosan röhögtem magamon, hogy miket művelek és négykézláb a szőnyegen... Ugyanis a torna, meg én: két különböző fogalom, két nagyon különböző fogalom.

Hozzákezdeni: utálok. Abbahagyni: nem tudom (konkrétan: lelkiismeretfurdalásom van, hogy hogy lehetek ilyen puhány...). Utána: csodás érzés! Jobb a kedvem, kicsit elégedettebb vagyok magammal.
Hogy mióta csinálom: Kb. 2-3 hete kezdtem. Eleinte egy nap torna, aztán vagy kimaradt, vagy nem, de most már két hete minden hétköznap torna, és hétvégén is az egyik napon. Súlyzóm nincs, de a két majd' félkilós konzerv, illetve a mellizomhoz megtöltött ásványvizes palackok is megfelelnek. Csak ne kortyognának annyira ;)

Milyen torna? Felváltva Rubint Rékázok és Béres Alexandrázok. Hogy ne lustuljanak el az izmaim - így talán izgalmasabb nekik. Az agyamról nem is beszélve... :) Bár előbbi nagyon idegesítő hanggal van megáldva, de tudja, mit csinál. Az utóbbi meg monoton hangjától érzem, hogy most vagy elalszok, vagy elájulok, mert fáj a jobb térdem (nem tudom, mitől, alapból nem fáj, csak tornánál és csak a jobb...). B.A. tornájában egyébként jobb a mellizmos rész, főleg azért, mert R.R. tornájából totál kimarad :D

Szóval most alakulgatok. Még mindig utálok hozzákezdeni... nagyon utálok. De utána jó érzé, hogy ok, ez is megvolt.

Leginkább úgy fogom fel, hogy ez egy napi 40-50 perces tabletta az egészségem érdekében :)

nem írtam, tombol a nyár, sokat kirándulunk, nagy sétákat teszek, elkezdtem naponta tornázni, szóval aktívkodok, és annak ellenére, hogy úgy érzem, valahol elpárolgott a nagy melegben az alkotós mojo-m, ahhoz képest csak-csak felkapom a tűket, többfélét is :)
Hogy miket csinálok mostanság?

Aztán pillangót neveltem :) Találtam egy zöld kukacot, ami lelkesen ette az egyik parton talált magvacskát. Elkezdtem próbálgatni, mit szeret, és végül rájöttem: a húsos, pozsgás leveleket szereti. Nevelgettem, mígnem olyan kövér kukac lett, hogy már nem volt más hátra, mint pillangóvá váljon.
Egyik nap hálót szőtt maga köré, és begubózott. Pár nap múlva pillangó lett belőle, valami molyféle. Szép méretes. A fotón még bontogatta a gyűrött szárnyait...
Azóta vígan él valahol és élvezi a finom nyári szellőt :))

Meg kirándulunk, minden hétvégén, mindkét napján...

Meg horgolok Polly kislányának mamuszkát, hogy ne fázzon a pindur lába :)

Bogarakat-élővilágot fotózok, felfedezem az itteni természetet.
Ezt az imádkozó sáskát pl. a lábamon találtam mosogatás közben :D Nem kellett messzire menni, hogy bogarat találjak.

Fügét (ld. fenti képen) szedek a kertben, meg körtét, szőlőt - és lassan beérik a mandarin, a grapefriut és talán a papaya is...

Már húsvétra gondolok, és lilában álmodtam meg ezt az újszülött nyuszisapkát. Már van rá egy jelentkező, de még nem tudom, hogy tényleg érdekli-e :)

Mackók még mindig születnek a kezeim közt, nem tudok nem mackót megálmodni :)
A fenti fotón Pepe látható, amint épp a vadvirágokkal ismerkedik :)

És még mindig gyűjtögetek tengeri üvegeket. Meg csigaházakat, kagylóhéjakat. Hogy ezt honnan láthatod? A nyakam elülső fele még mindig fehér... a tengerparton mindig lefele nézek, állandóan kutatok :D
Ezek a tengeri üvegek mind kincsek számomra, bár nem mind egyforma értékű, úgy általában. A zöld és a barna gyakoribb, már ha egyáltalán találsz a parton... Itt pár zöldet szerettem volna számomra kedves embernek megmutatni, de egyébként főleg barnákat találni.
Az 1, 2, 7 számú üvegek gyakori zöldek, a 4 és 6: mohazöldek, ezek már ritkábbak, ezért értékesebbek is. Viszont nem olyan kis aranyosak, mint a két barna (3, 5), amik szépségesen le van már csiszolva, gömbölyded mindenhol - ők ettől értékesek, rajtuk sokáig dolgozott a tenger. A 6-os és 7-es számozású üvegek nem laposak, kicsit homorúak - gondolom, az üveg hasából valóak. A 7-esnek vannak még csillogó részei, bár mindenhol meg van már csiszolva, nincs vágófelülete. Kicsit olyan, mint a szultánkenyér a sok porcukorral, de itt-ott vannak rajta még csillogó felületetek.
Ez csak pár a gyűjteményemből.

Élünk, túléltük

Ami nem nagy mutatvány, tekintve, hogy Christchurchtől 1000 km-re vagyunk... Mi is a hírekből tudtuk meg, hogy milyen borzalom történt odalent :((
Itt, szerencsére, semmit sem éreztünk belőle, és odalent is azért volt olyan nagy gond, mert mindenki a munkahelyén/ebédelni volt, ami azt jelenti, hogy nem otthon - ugyanis az otthonok sokkal inkább földrengésbiztosak. Itt speciális engedélyre van szükség (mint ahogy otthon is), hogy lakhatóvá nyílvánitsák az épületeket, és meg kell feleljenek bizonyos szabályoknak, ami megakadályozza a földrengés okozta károkat. Ezeknek a családi házaknak az alapja fa: gyakorlatilag mindegy, mi van kívül: fa burkolat, amit bizonyos időközönként újrafestenek, vagy a téglaburkolat - mind faház, csak a borítása más. Talán jobb is, mert itt aztán tényleg szellőzniük kell a házaknak, a magas páratartalom miatt egy-kettőre bepenészednének. A lényeg: a földrengéseket mindenféle változás nélkül túlélik ezek a házak.

Amin meglepődtem: sok ismerős és ismeretlen írt, hogy minden rendben van-e velünk? :)) Ez nagyon kedves volt mindenkitől, köszönjük az aggódást - de úgy látszik, még mindig a fentiek kegyeltjei vagyunk :)

Minden egy kis csengővel kezdődött. Meglátta, és úgy érezte, hogy az a kis ezüst színű csengettyű hangja sokat jelent neki. Mikor meghallja, gondolata messze szál, titkokat hordoz és mesél. Ha meghallja, valahogy felébred, újra önmagát fedezi fel, a helyett, hogy az a mackó lenne, amit mások látnak, látni vélnek benne.
És megkapta az ezüstszínű csengettyűt. Biza. Felvarrta szépen a sálja végére, és vígan csilingelt, ő pedig boldog volt :)

Mígnem beállított mackófalvára. Ott mindenki össze-vissza borzolt szemöldökkel vizslatta, hogy mit is akarhat egy csengővel, olyan fura, senki se hord csengőt. Ráadásul a sálja végén? Hát, micsoda hóbortos ötlet!
Pepe kicsit megszeppent, de nem akart megválni a csengős sáljától.
Nagy sétára indult, olyan elmélkedősre.

Aztán összetalálkozott a nyuszival, aki megdícsérte a szép kabátkáját. Meg a sünivel, aki azt mondta, hogy micsoda helyes gomb van a kabátján, igazán jó választás volt. Ráadásul a róka is arra járt, és vigasztalásra szorult - naffejű Pepe gyorsan átölelte, amitől róka komának sokkal jobb kedve lett. A katica is arra járt, és azt mondta, hogy ilyen szép csengőhangot még életében nem hallott. Így sétáltak együtt - és együtt találtak rá a málnabokorra, aki megkínálta őket mézédes gyümölccsel és hűsítő árnyékkal.

Azóta tudja, hogy a barátok nem feltétlenül azok, akik olyanok, mint ő, néha pont a (mások által) nem normális(nak titulált) csapatban fogja jól érezni magát :) Sőt, kiteljesedik, az addig megismert világ is nagyobb lesz, sokat tanul a többiektől, akik mesélnek a saját világukról - és ő is ő is büszkébb lesz arra, aki valójában.

Igen, azóta nem viseli rossz érzéssel a csengőjét - sőt, kitolja pociját, hogy mindenki láthassa, micsoda csillogó-villogó csengője van! És bátran néz elébe, hogy megismerkedjen gazdijával, azt mondja, sok megbeszélnivalójuk van :)

Pepe azt üzeni mindenkinek, tessék megtalálni életetek csengőjét, és merjetek mások lenni. Tudjátok, normálisnak lenni nem erény, hanem a gyámolatlanság jele :)

***

Pepe minden részegysége nagy szeretettel készült, válogatott, természetes fonalakból. A mackó bozontos puha teste törökországból érkezett mohair fonal, a felemás színű fülecskéi, szemfoltja, végtagjai pedig új zélandi gyapjú :) A csengettyűt úgy találtam, hogy már fejben készülőben volt Pepe, és ő kérte, hogy az a csengettyűt landoljon a kosárban.

Kis kötött gyapjőkabátot kapott, zöld gombocskával, ami a málnabokorra emlékezteti, ahol először nagy beszélgetést folytattak a többiekkel. A sálja pedig fontos kellék, Pepe utál fázni.

Pepe egy szem tengeriüveggel utazik :)