Csöpi

Csöpi, pindur nózijával beleszimmant a levegőbe, és akkor a legboldogabb, ha érzi az utazás szelét :) Imád úton lenni, ablakon kibámulni - míg más elfárad, ő feltöltődik. Bárcsak sokat utazhatna ... Eddig kb. 490 km van a "talpában", bár nem szó szerint, elvégre gyalogolni nem különösebben szeret, de vitetni magát: nagyon :)
Rajong az idegen nyelvekért. A medve brummogás csodásan megy neki, pedig még csak pár napos, de a magyaron kívűl más nyelveket is szeretne hallani.

Csöpi igazi szerény teremtés. Aranyos, kedves, nem lehet nem szeretni. Két lábbal jár a földön, nem hisz a mesékben, inkább abban, hogy az ember maga alakítja ki jó dolgát. A komoly és tisztességes munka meghálálja a befektetést.
Ehhez kell még egy adag szerető család és pár barát, akik nélkül sokkal nehezebb lenne minden...

Csöpi imádja az epret. Főleg a sármentes verziót, amit közvetlenül az eper tövéről lehet lecsenni...
És még a sóskalevest is imádja, buggyantott tojással.

***

Csöpi mélységeiben is egyszerűen nemes teremtés: műszál sehol sincs benne. A buksija és pocakja (ok, a hátsója is) mohair, gyapjú és len keverékéből van, de puha és szőrös, nagyon jó simizni és magunkhoz szorítani. A kis kerek füle, pici nózija (igazi nőcis nózi) biopamutból van, csodás csokiszínben. Kezei-lábai pedig gyapjú-len fonalból vannak.
A ruhája a kedvenc levesének színeit kapta, sóskaleves egy csepp tejszínnel színű :) Buggyantott tojás helyett sötétlila gombokat kapott. A virág se maradhatott el, világoslila színű, és apró, sárga bibékkel hímzett közepű.
A sálja azért különleges, mert a saját, télre kötött vállkendőmből megmaradt iciripiciri gombócból készült, amit már legalább két éve őrizgetek.

Még fotók ITT :)