Even the Muggles

like yourself should be celebrating this happy, happy day! :)*



Sose gondoltam volna egy évvel ezelőtt, hogy 2011 június 17-én már Új Zélandon leszünk (bár akkor már elég komolyan terveztük, már megvolt a jegyünk, árultuk a lakást, de akkor is), és én idegesen vigyorogva megyek életem első itteni állásinterjúrára. DH cégénél új embereket kerestek, gondoltam, én is szerencsét próbálok. Két emberrel kellett elbeszélgetnem, és túléltem. Délután három előtt jött az értesítés: szerdán kezdhetek :)
Szóval szerdától egy mobilbankkolással foglalkozó cég szorgos kis IT-s hangyácskája leszek :)

Ráadásul a Naffejű Mackónép szülinapján... :))) Dupla öröm, nem igaz?
A fotón, egyébként: itt nagyon népszerű, (talán kézzel készült, mert annyira más mindegyik egyedke...) kerámia bögrék és teáskanna látható, amit a tulaj felesége ajándékozott nekem.



*Hogy honnan az idézet? korábban értem oda, és az épület aljában elszürcsöltem egy FlatWhite-ot, nem kevés pénzért, és közben elkezdtem olvasgatni a HP első kötetét angolul. Mikor ideértem, akkor kellett elindulnom az interjúra...

2011 tele?

Bizony. Mi már 2011 telét kóstolgatjuk. Hivatalosan beköszöntött a tél pár napja. Nem tudom, hogy nem lenne-e korai a télről mesélni itt... Annyi biztos, hogy itt az ősz és a tél is finoman, fokozatosan köszöntött be. Vagy még nincs is itt a tél?

Hogy itt milyen volt az ősz? Néha esett az eső, néha hűvösebb volt, néha sütött a nap. Hőmérsékletről nem tudom, hogy érdemes-e említést tenni, elvégre a magas páratartalomnál másképp érzékeljük. A magas páratartalom alatt pedig azt értem, hogy a 90 százalékos lécet nap, mint nap leverte... Ha hűvösebb volt, akkor egy vékony széldzsekit kaptunk magunkra, mert ki tudja, mikor esik le az eső, ami itt aztán minden irányból tud esni. Nem is nagyon használnak az itteniek esernyőt - minek alapon... azt inkább csak nap ellen használják, és leginkább a keleti származásúak, akik szeretnék, ha örökké fehérek maradnának. Ha viszont kisüt a nap: nagyon erősen tűz. Nemcsak a kabátot szeretné az ember levenni, hanem a pulcsit, sőt a pólót is néha... Pillanatokon belül olyan melege lesz az embernek, hogy hihetetlen.

A felhők meg rendületlenül száguldoznak. Olyan sebességgel, hogy eleinte azt éreztem, valaki gyorsított filmet vetít a fejem fölé.

A szivárványok meg csak úgy lesznek. Élénkek, teljesek, csodásak, néha duplák. Őrület!

Lassan beérik a mandarin és a grapefruit.

***

Akik aggódtak a tornám miatt: még mindig tornázgatok ám :) Igyekszem minden hétköznap tornázni egy órát. Nem hiszem, hogy nagyon látszana, legalábbis nincsenek visszajelzések. Viszont jobban érzem magam, nem betegszek meg, még a torkom se fáj, pedig itt voltak efféle körök, mint mindenhol ősszel. Sőt, úgy tűnik, a tornázgatós mániám ragadós, van, aki szintén kezébe vette a súlyzókat, vagy épp a tornázós videók indító gombját :) Örülök, ha tudok valami effélét ragasztani másra :)

***

Hosszú hétvégénk lesz, most hétfőn ünnepeljük a királynő születésnapját. Mindig az első júniusi hétfő a születésnap, nem dátumfüggő ;) Hogy mivel ünnepel a kiwi? Kiruccanásokkal, sörözéssel, nagy akciókkal a boltokban - grillel ezen a hétvégén kétlem, mert a sors Murphy-je jót röhög rajtunk, rossz időt mond mind a három napra.
Így mi sem megyünk Hamiltonba, nem látogatunk Eszter barátot, nem nézzük meg a híres Hamilton Gardens-t... inkább találkozunk barátokkal, hangoskodunk és nosztalgiázunk :)

Milyen vicces is az élet - az otthoni (közös) barátainkkal, miután mindenki karriert épített, vagy család létszámát növelte, vagy elköltözött messzire: kicsit lazult a kapcsolat. Elrepültünk jóóó messzire, és itt az élet megajándékozott pár nagyon jófej emberrel, akikkel igencsak jól érezzük magunkat. Szóval kösz, bárki is intézkedett nekünk odafent. Értékeljük a helyzetváltozást.

Levendorka és Zümmárta

Bemutatom neked Levendorkát :)


Lilaságánál csak szerénysége és alázatossága nagyobb. Nagyon szereti hallgatni, amikor mesélnek neki, de legjobban gazdival szeretne már lenni. Kicsit türelmetlen fajta naffejű, és sokáig tud tipródni, ha döntenie kell valamiben. Persze, utóbbi nagyon érthető, elvégre nagyon
nehéz néha dönteni egy adag vaníliafagyi és egy bozdaüdítő közt.

Nagyon szeret nagyokat sétálni, vadvirágokat szedni, megtanulni
mindnek a nevét, meg azt is, ha hasznos gyógynövény. Aztán szedni
belőlük szárításra is, hogy aztán gyógyteával kezelje a kétlábú
barátokat, akik a gazdi barátai valójávan. Mindezt akkora örömmel
teszi, hogy belülről az egész mackó egy nagy szív :) Persze, a sok
barangolástól szeplős lett az orra, de kit érdekel? Ettől csak még
aranyosabb lett, nem igaz?

Természetesen füle tövében mindig akad egy szép szál virágocska :) Ha
épp nem akad olyan, akkor marad a horgolt virág, ami csakis rózsaszín
lehet, mert az illik a finoman virágos, franciásan könnyed
ruhácskájához.

Kedvenc virága mindig is a levendula marad. Szereti, ha levendula
illatú a buksija, ezért legszívesebben egy levendulapárnán aludna -
amíg haza nem jön a gazdi.

Imádja a francia nyelvet, leginkább hallgatni, merthogy egy árva
kukkot se ért belőle. De a zengése, mint valami zene. Egyszer szeretné
megtanulni ezt a gyönyörséges nyelvet.

Természetesen: imádja a mézet. Szerencsére nem kell vigyáznia
alakjára, jó géneket örökölt, nem hízékony :) Ígyhát nagy adag
mézessütiket, mézes teákat, limonádékat tüntethet el a pocijában.
Leginkább házimézre vágyik, de azt hallotta, a gazdi maga is méhész
család sarja... így nem lesz sose gondjuk mézre.


És hogy hogy kerül a képbe Zümmárta? Hát úgy, hogy közös mézbeszerző útjukon folyton találkoztak, és a végén már annyiszor összebotlottak, hogy elkezdtek összezümmögni. Mostanra már nagyon jó barátok lettek. Közösen nyalogatják fényesre a mézesbödönt... és közben szárzazási helyükről mesélnek, illetve egyeztetik a kultúrális különbségeket. Meg is lepődtek, hogy mennyi hasonlóság van bennük...

---

Levendorka szörmók pofija lila árnyalatokból készült, amihez a
fonalakat Új Zélandon állították elő :) Biza! A nózija rózsaszín, mint
ahogy a finoman virágos pamut ruhácskája is. Meg a kis virágocska a
füle tövében. Kapott egy világoszöld, csupafriss sálat, ami pont olyan
szép zöld, mint az alma, amit annyira szeret :)

Zümmárta viszont nagyon vékony pamutfonalból készült, olyan apró, hogy kész ujjtekerés volt megfogni készülés közben. De megérte :)))