Bemutatom neked Levendorkát :)
Lilaságánál csak szerénysége és alázatossága nagyobb. Nagyon szereti hallgatni, amikor mesélnek neki, de legjobban gazdival szeretne már lenni. Kicsit türelmetlen fajta naffejű, és sokáig tud tipródni, ha döntenie kell valamiben. Persze, utóbbi nagyon érthető, elvégre nagyon
nehéz néha dönteni egy adag vaníliafagyi és egy bozdaüdítő közt.
Nagyon szeret nagyokat sétálni, vadvirágokat szedni, megtanulni
mindnek a nevét, meg azt is, ha hasznos gyógynövény. Aztán szedni
belőlük szárításra is, hogy aztán gyógyteával kezelje a kétlábú
barátokat, akik a gazdi barátai valójávan. Mindezt akkora örömmel
teszi, hogy belülről az egész mackó egy nagy szív :) Persze, a sok
barangolástól szeplős lett az orra, de kit érdekel? Ettől csak még
aranyosabb lett, nem igaz?
Természetesen füle tövében mindig akad egy szép szál virágocska :) Ha
épp nem akad olyan, akkor marad a horgolt virág, ami csakis rózsaszín
lehet, mert az illik a finoman virágos, franciásan könnyed
ruhácskájához.
Kedvenc virága mindig is a levendula marad. Szereti, ha levendula
illatú a buksija, ezért legszívesebben egy levendulapárnán aludna -
amíg haza nem jön a gazdi.
Imádja a francia nyelvet, leginkább hallgatni, merthogy egy árva
kukkot se ért belőle. De a zengése, mint valami zene. Egyszer szeretné
megtanulni ezt a gyönyörséges nyelvet.
Természetesen: imádja a mézet. Szerencsére nem kell vigyáznia
alakjára, jó géneket örökölt, nem hízékony :) Ígyhát nagy adag
mézessütiket, mézes teákat, limonádékat tüntethet el a pocijában.
Leginkább házimézre vágyik, de azt hallotta, a gazdi maga is méhész
család sarja... így nem lesz sose gondjuk mézre.
És hogy hogy kerül a képbe Zümmárta? Hát úgy, hogy közös mézbeszerző útjukon folyton találkoztak, és a végén már annyiszor összebotlottak, hogy elkezdtek összezümmögni. Mostanra már nagyon jó barátok lettek. Közösen nyalogatják fényesre a mézesbödönt... és közben szárzazási helyükről mesélnek, illetve egyeztetik a kultúrális különbségeket. Meg is lepődtek, hogy mennyi hasonlóság van bennük...
---
Levendorka szörmók pofija lila árnyalatokból készült, amihez a
fonalakat Új Zélandon állították elő :) Biza! A nózija rózsaszín, mint
ahogy a finoman virágos pamut ruhácskája is. Meg a kis virágocska a
füle tövében. Kapott egy világoszöld, csupafriss sálat, ami pont olyan
szép zöld, mint az alma, amit annyira szeret :)
Zümmárta viszont nagyon vékony pamutfonalból készült, olyan apró, hogy kész ujjtekerés volt megfogni készülés közben. De megérte :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése