alkotok

Az ígért fotók :) Sajnos fény még mindig nincs elég, a fotókkal pedig nem vagyok elégedett, de talán látni rajtuk, hogy milyen is ő...
Talán eddig a legszebb darab, ami kikerült az ujjaim közül. Ebben persze nagy szerepe van a hihetetlen puha és szépséges, fáradt lila színű mohairnak. Természetesen nem itthon gyártottak :( A végére kb. 600 m fonal belement :D

A neve Gail, alias Nigthsongs... mindig elmélkedek, hogy vajon mit is jelenthet. De azt hiszem, mindenkinek mást. Viszont a forma, a név meghatározta, hogy ez csakis lila lehet... Éjszaka énekei puha fáradt lilában. Valahogy determinálta ezt a színt.

Szerettem volna megmutatni, hogy én hogy hordom a saját kendőimet. Ha valakinek eszébe jut a vállkendő, akkor arra gondol, hogy valami, amit a vállunkra csúsztatva vonulunk, mint Jane Austen Emmája. Persze, így is lehet hordani. De én télen se vagyok hajlandó lemondani az előnyeiről. A finoman kezelt fonalból kötött csipke olyan nagy, hogy többszörösen a nyakba lehet tekerni - a rétegek és finom szálak közt pedig megreked a levegő, nagyon jól szigetel és melegen tart. Ha viszont már nem kell a nyakamba a sál, leengedem a vállamra, kardigán helyett...


Méretei, lazán leterített állapotban mérve: 105 cm x 105 cm x 180 cm. Ezt viszont lehet még csűrni-csavarni, és még én is kényelmesen elférek alatta a debella méreteimmel...