10/24/2009

Parmezános csirke


Tudom, hogy rég jelentkeztem már... Sok mostanában a gond és a teendő. De az élet megy tovább... és ezt bizonyítandó: hoztam nektek egy receptet - ez volt ma az ebédünk.

Semmi különleges nem kell hozzá (hacsak a parmezánt nem számítjuk annak), mégis nagyon finom és laktató ebédünk lesz belőle. A recept olyannyira részletezve van, hogy még kezdők is bátran nekiállhatnak.

Bár a párom nagyon úgy gondolta, hogy közösen főzkötélünk, mint régebben, de ez most részben jött össze. Tudniilik mikor tavaly április óta sok időt töltöttem itthon, valahogy nagyon rutinná és robottá vált a konyházás, nagyon olajozottan ment minden, az itthoni munkába tökéletesen beillesztettem a főzést. Nem volt ezzel semmi gond, de ez csak akkor ment, ha egyedül alkotgattam a konyhába -már ha az egyszerű ételek elkészítését alkotásnak nevezhetem. Így a konyha csak az enyém lett. Sokkal ritkábban főztünk együtt, mint akkor, mikor mindketten borzasztóan kevés (szerény véleményem szerint) időt töltöttünk itthon. Pedig milyen jókat lehet olyankor beszélgetni, miközben az ebéd készül...
Szóval ma együtt főztünk - sütöttünk. Rajta érezni, hogy berozsdásodott, inkább csak bedolgozott a kezem alá, és néha lelépett a gépe mellé, majd felbukkant ezzel a szemöldökfelrántással: "nah, hogy állunk?" :) Ezt még gyakorolni kell...
Pl. ezzel...

1 megjegyzés:

  1. :D Nagyon guszta! És több közös főzést kívánok Nektek! :D

    VálaszTörlés